Kriminalisztikai digitális nyomszakértés

BEJEGYZETT SZAKTERÜLET · 2025 ÓTA ÖNÁLLÓ VIZSGÁLATI FAJTA

Minden érintés nyomot hagy — a digitális térben is. A kérdés csak az, hogy a nyomot felismeri-e valaki, hitelesen rögzíti-e, és meg tudja-e mondani, hogy mit jelent.

Mi ez, egyszerűen?

Képzeljen el egy betört ablakot. Az egyik szakember lefényképezi és jegyzőkönyvbe veszi, hogy az üveg törött. A másik megmondja, hogy kívülről vagy belülről törték be, mikor, milyen eszközzel, és hogy a lábnyom a párkányon összefügg-e vele.

A digitális eszközöknél ugyanez a különbség.

A klasszikus informatikai szakértői vizsgálat kinyeri és bemutatja, hogy mi van az eszközön: üzenetek, fájlok, előzmények.

A kriminalisztikai digitális nyomszakértés ezen túlmegy. A hitelesen rögzített digitális nyomok értékelésére, értelmezésére és rendszerezésére irányul, arra, hogy a szakkérdést laikus számára is érthető módon válaszolja meg, valamint arra, hogy a nyomozást segítő további megállapításokat is feltárja.

Magyarul: nem az a válasz, hogy „a fájl ott van”, hanem az, hogy hogyan és mikor került oda, ki tehette, összeegyeztethető-e az elhangzott magyarázattal, és mi az, ami az adatokból biztosan nem következik.

Miért lett önálló szakterület?

Az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet 2025. január 1-jétől külön nevesíti ezt a vizsgálati fajtát. A szabály lényege: ha egy információtechnológiai eszközön tárolt adat bűncselekménnyel hozható összefüggésbe, indokolt esetben kriminalisztikai digitális nyomszakértői vizsgálatot kell elvégezni.

A háttérben az az évek óta ismert probléma áll, hogy a digitális bizonyítékok egyre nagyobb tömegben jelennek meg az eljárásokban, miközben az adatkinyerés önmagában nem ad választ a valódi kérdésre. Egy több tízezer üzenetet tartalmazó adatlista nem bizonyíték — az abból levonható, alátámasztott következtetés az.

Mire jó ez az Ön ügyében?

Ha vádolják:
Az adat jelenléte nem azonos a felhasználói cselekvéssel. Egy fájl a gépre kerülhet automatikus szinkronizációval, felhőmentésből, csoportos chatből, más felhasználó műveletéből, kártékony programmal. Ezeket a magyarázatokat vizsgálni és — ha az adatok engedik — kizárni vagy megerősíteni kell.

Ha Ön a sértett:
A nyomok összefüggéseinek feltárása gyakran többet mutat, mint az egyes adatok külön-külön. Egy időbélyeg, egy helyadat és egy hálózati nyom együtt olyan képet ad, ami egyenként egyikből sem látszik.

Ha védőként dolgozik:
Ha az ügyben csak adatkinyerés történt, de a nyomok értékelése és a szakkérdés érdemi megválaszolása elmaradt, ez a szakvélemény támadható pontja lehet.

Hogyan zajlik?

  1. Hiteles rögzítés. Az eredeti eszközön soha nem dolgozom. Igazságügyi másolat készül, írásvédelem mellett, hash-értékkel lezárva.
  2. Nyomazonosítás. Melyik adat releváns egyáltalán a feltett kérdés szempontjából.
  3. Értékelés és rendszerezés. Az egyes nyomok időrendben és összefüggéseikben.
  4. Alternatív magyarázatok vizsgálata. Nem elég egy lehetséges magyarázatot találni — a többit is meg kell vizsgálni.
  5. Érthető szakvélemény. Megállapítások, a bizonyosság fokának megjelölésével, és annak kimondásával, hogy mi az, ami az adatokból nem állapítható meg.
Kérdezzen a szakterületről: +36 30 444 8969